Amikor a lakáskiadás közjegyzővel történik, akkor a bérbeadó és a bérlő az ingatlan bérbeadási szerződés megkötésekor közjegyző munkáját is igénybe veszik. A kiköltözési nyilatkozat egy plusz garancia a bérbeadó részére, amiben a bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból.
A kiköltözési nyilatkozatnak az az előnye a bérbeadó ingatlan tulajdonos számára, hogy egy plusz garanciát jelent és közvetlenül végrehajtható. A bérlő által tett kiköltözési nyilatkozat alapján, bírósági eljárás nélkül, akár rendőri intézkedéssel is ki lehet lakoltatni a bérlőt az ingatlanból, jogosulatlan ingatlan használat esetén. A kiköltözési nyilatkozat előfeltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő már aláírták az ingatlan bérbeadási szerződést és a bérlő, a szerződés kötelezettje, tesz egyoldalú nyilatkozatot a közjegyző előtt. A kiköltözési kötelezettségvállalás az ingatlan bérbeadási szerződés megszűnésére vonatkozik, bármilyen oknál fogva is szűnik meg a szerződés.
A közjegyző díját díjrendelet határozza meg, ugyanakkor a pontos összeget a közjegyzőtől szükséges megérdeklődni mert a fizetendő díj több tényezőtől is függhet. A közjegyző díjazása függ attól, hogy az ingatlan bérleti szerződést is vele készíttetjük el vagy a bérbeadó és a bérlő kizárólag a kiköltözési nyilatkozat miatt keresi fel a közjegyzőt. Bár a magánszemélyek között kötött ingatlan bérleti szerződések esetében nem jellemző, például a banki gyakorlatban előfordul, hogy a kiköltözési nyilatkozatról tervezetet küldenek a közjegyzőnek és ilyen esetekben a díjazás szintén változó lehet.
A gyakorlatban megállapodás kérdése, hogy ingatlan bérbeadás esetén, a bérbeadó vagy a bérlő fizeti a közjegyzőt vagy megállapodnak abban, hogy hogyan osztják el a közjegyző díját. Ez attól is függ, hogy a felek a bérleti szerződést is közjegyzői okiratba foglalják vagy csak a kiköltözési nyilatkozat miatt veszik igénybe a közjegyző szolgáltatását. A közjegyző díját érdemes előre megérdeklődni és a feleknek megállapodni hogy milyen arányban fizetik meg ezt a jogi költséget.
A kiköltözési nyilatkozat előfeltétele, hogy a bérbeadó ingatlan tulajdonos és a bérlő megkötötték az ingatlan bérbeadási szerződést. A kiköltözési nyilatkozat elkészítéséhez szükséges a nyilatkozó fél személyi igazolványa vagy vezetői engedélye vagy az útlevele és a lakcímkártyája. Amennyiben a bérlő egy cég, akkor szükség van a cégjegyzékszámra vagy az adószámra, hogy a közjegyző le tudja kérni a cégkivonatot. A kiköltözési nyilatkozat elkészítéséhez szükséges továbbá az az eredeti, aláírt, magánokirat, ami alapján a nyilatkozatot teszi a bérlő, például a fentebb említett ingatlan bérbeadási szerződés vagy adásvételi szerződés. A kiköltözési nyilatkozat ára tisztázandó a közjegyzővel mielőtt a bérbeadó és a bérlő felkeresi a közjegyzőt és a feleknek javasolt előre megállapodni, hogy melyikük fizeti a díjat vagy hogy megosztják e egymás között ezt a költséget.
A közjegyzők is jogi végzettségű szakemberek és elsődleges feladatuk a közhitelesség biztosítása. Nem peres ügyekkel foglalkoznak, hanem alapvető feladatuk az okiratok elkészítése, hiteles kiadmány, másolat és bizonyítvány kiadása, eljárásuk ugyanolyan hatállyal bír mintha bíróság mondta volna ki. A közjegyző által elkészített okiratok különleges bizonyító erővel bírnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján lehetséges közjegyzőt keresni.
Előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a bérbeadó és a bérlő a közöttük létrejött ingatlan bérbeadási szerződésben kitérnek és rögzítik írásban a jogviszonyukat, a szerződés lejáratát követően a bérlő nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból. Megelőző eszközök hiányában sokszor a bérbeadó ezt a helyzetet csak bírósági eljárással tudja orvosolni. Ezért javasolt, hogy a felek a bérleti szerződést foglalják közjegyzői okiratba. Az interneten elérhető több felületen is közjegyzői okirat minta. Amennyiben a felek az ingatlan bérbeadási szerződést közjegyzői okiratba foglalják akkor megelőzhető a bírósági eljárás. Másik megoldás, amennyiben a felek nem akarják az egész ingatlan bérbeadási szerződést közjegyzői okiratba foglalni, hogy a bérlő kiköltözési nyilatkozatot tesz a közjegyzőnél. Ebben azt vállalja, hogy amennyiben a bérbeadási szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, akkor bérlőként a bérelt ingatlant elhagyja és kiköltözik. A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot és így az közvetlenül végrehajtható bírósági peres eljárás nélkül és akár hatósági közreműködéssel kikényszeríthető a kiköltözés. Abban az esetben, ha az ingatlan bérbeadási szerződéskor nem készült kiköltözési nyilatkozat a bérlő részéről és a szerződés lejártakor vagy felmondás miatt a bérlő mégsem hagyja el az ingatlant és nem költözik el, akkor a leghatékonyabb jogi eszköz a lakás kiürítési per indítása. Ilyenkor az ingatlan tulajdonosnak végrehajtható határozata lesz a bérlő kiköltöztetésére.
