A tulajdonunkban álló lakást bérlőnek kiadni meglehetősen komoly döntés, és természetesen számos kockázatot is magában hordoz.
Az alábbiakban néhány olyan kérdést tekintünk át, amely fejtörést okozhat a bérbeadók számára.
Kell-e a közjegyzői szerződés?
Az érvényességhez a hatályos jogszabály nem kívánja meg ezt az alakiságot .
Ugyanakkor a bérbeadó érdekeit több tekintetben is szolgálhatja, hiszen az egyik leggyakoribb félelem, hogy a birtokvédelmet élvező bérlő nem fizet,
de nem is hajlandó kiköltözni az ingatlanból.
Amennyiben belefoglaljuk a szerződésbe, és közjegyzői okiratba foglaljuk, hogy a bérleti díj megfizetésének felszólítás elleni elmaradása esetén a bérlő köteles az ingatlant meghatározott napon belül elhagyni,
- akkor nem szükséges jogi eljárást kezdeményezni a lakás kiürítése iránt, mert a közjegyzői okirattal közvetlenül kérhető a végrehajtás.
Hozzájáruljak a bérlő bejelentkezéséhez az ingatlanba?
Sokan tartanak attól, hogy amennyiben a bérlő lakcímeként/tartózkodási helyeként bejelenti a bérlemény címét, az többletjogosultságokat nyújthat neki a tulajdonossal szemben.
Ez szerencsére nincs így ,ez többletjogosultságot nem biztosít.
Mennyi kauciót kérhetek?
Amennyiben a bérbeadó igényt tart arra, hogy a szerződéses kötelezettségek biztosítékaként a bérlő meghatározott pénzösszeget adjon át neki, ennek mértéke a havi bérleti díj maximum háromszorosát teheti ki.
Az ennél magasabb összegű biztosítékot erre irányuló kérelem esetén a bíróság mérsékelheti.
Tanácsos belefoglalni az albérleti szerződésbe, hogy a kaució pontosan mire fordítható a bérbeadó részéről (elmaradt bérleti díj és közüzemi tartozások, esetleges károkozás miatti költségek, kiadások).
Szükség lesz átadás-átvételi jegyzőkönyvre?
A későbbi vitás helyzetek megelőzése vagy könnyebb rendezése érdekében mindenképpen javasolt tételesen rögzíteni, hogy milyen ingóságokkal, felszereltséggel és állapotban vette bérbe az ingatlant a vevő.
Bátran készítsünk ennek mellékleteként fényképfelvételeket az állítások alátámasztására !
